hola

Na szevasztok Dragaim!

Megerkeztem a csodalatos Spanyolorszagba, ennel simabban csak akkor mehetett volna, ha elore leszervezek mindent... :) Ja, bocs a billentyuzetert, de csak ilyen spanyolt sikerult kukaznom, majd azt is elmondom, miert.

De kezdjuk az elejen: az en kedves kis csapatom (ezuton is megegyszer koszi mindenkinek aki ott volt) elbucsuztatott a repteren, ahol mosolyogva felszalltam a Budapest- Madrid jaratra. Siman ment a repules, minden oke volt, megerkeztunk, csomagjaimat is megtalaltam, elindultam hat megkeresni a helyet, ahonnan majd a buszom fog indulni. Ez a madridi repter ez egy akkora hatalmas repuloter-komplexum, hogy ti ilyet meg nem lattatok (kiveve persze ha jartatok a madridi repteren:)); 4 terminal van, en az 1en szalltam le es at kellett mennem  a 4re. Elindultam amerre ki volt tablazva, meg is talaltam a buszt, fel is szalltam ra 200 kilos cuccaim tarsasagaban es utaztam vagy negyed orat, mire letett a celallomason (mondtam, hogy nagy). Na ott aztan vart ram egy meg nagyobb komplexum: 3, azaz harom emeleten kozlekednek ott buszok, autok, taxik, emberek. Leultem bekesen egy padra a meki kozeleben, hogy azert megiscsak legyen valami ami ismeros. Aztan mellem szegodtek ilyen huliganforma fiatalok (mar szagrol megismerem az ilyet:)), szoval gondoltam nem ez a legmegfelelobb pillanat, hogy rajuk bizva a csomagjaimat elmenjek pisilni. Ezert hat arreballtam (hu de hulyen nez ki ez a szo) es megkerdeztem az informacios pultnal egy fiatalembert (jobbanmondva a spanyol utikonyvemben megmutattam neki), hogy merre talalom a buszt. Ari volt, mert nem nevetett ki, csak kimosolygott, de keszsegesen utat mutatott. Lelifteztem tehat a komplexum legaljara (bar ez csak sejtes, hogy a legalja - itt barmi elofordulhat, azon sem lepodnek meg, ha meg ot emelet lenne elrejtve a fold alatt. na mindegy), ott mar az elozo szinthez kepest volt elet, meg mozgas es nem csak suhancok, hanem csaladok, fiatal parok, kisgyerekek, sot meg egy ari kutya is. Olyan oroszlanforma, ami van kanizsan is, meg a Szivek szallodajaban olyanja van a Mishellnek, nem jut eszembe a fajtaneve (varom a megfejteseket).

Itt eltoltottem egy kis idot, a csomagjaimat azert itt sem biztam ra senkire, mert eszembe jutott anyukam arca, hogy mit szolna ha ezt meglatna. Pedig volt ott egy igazan szimpi par es megkimelhettek volna tole, hogy a 200 kilos borondom, a 20 kilos hatizsakom, a 10 kilos kezitaskam es en egyutt benyomorodjunk a 1,23 negyzetmeteres klotyoba.

Mindezek utan fel 12-kor elindultam megkerseni a buszomat, amit meg is talaltam, kicsit kesett ugyan, de mar annak is orultem, hogy nem maradtam ott a repteren. Szepen nekiallatm berendezkedni, elovettem a kis takaromat, felfujtam a fejparnamat :), aztan amikor mar epp lementem volna alfaba, eszrevettem, hogy nincs rajtam kivul senki a buszban. Mindenki leszallt, mert at kellett szallni a fantom buszunkrol (ami csak a repterrol vitt be minket Madridba) a rendes buszba. Nem szeretnem leirni, hogy milyen modon es honnan logott rolam a fejparna meg a takaro, de el tudjatok kepzelni... 

Aztan vegre azon a buszon is elhelyezkedtem, szerencsere nem ult mellettem senki, ugyhogy nem kellett szoroskodnom. Egyszer alltunk meg a 8 ora alatt, komasan lebattyogtam a buszrol, vettem egy szendot es mire visszaertem a buszra ott ult egy csavo a helyemen. Ami meg ennel is rosszabb, hogy a cuccaim nem voltak meg. Eltuntek. Hat mondom ilyen nincs, levert a viz egybol, elkezdtem kutakodni, sehol semmi. Leszalltam a buszrol, merthogy biztos rossz buszra szalltam, de nem volt ott masik busz, aszittem remalmodok. De nem. Visszaszalltam, megint elkezdtem keresgelni, hatha csak becsaptak, megvicceltek, ilyesmi. Aztan akkor megkerdeztek, hogy mit akarok es akkor mondtam, hogy a cuccaimat es a helyemet keresem. Ekkor megneztek a papiromat es mondtak, hogy ez nem az en buszom, az en buszom AZ OTT es ramutattak egy eppen elhalado buszra. Nekialltam rohanni, hogy jajj jajj varjanak meg, erre kiderult, hogy a buszom elment tankolni es eppen akkor jott vissza. A legszebb az egeszben, hogy az utastarsaim vegigneztek az amokfutasomat. Legalabb szereztem nekik egy mulatsagos ejszakat...

Menetrend szerint 8kor (itt ilyenkor meg sotet van, azaz hajnal) megerkeztem La Corunaba, ahol vart az ismerosunk (Feri), megittunk egy kavet es intezett nekem gyorsan egy lakast annal a lanynal, akivel nekem nem sikerult dullore jutnom, mert o nem beszel angolul en meg ugye spanyolul. :) Szoval mar volt lakasom, de kiderult, hogy a csaj nincs itthon es az apja fog nekem kulcsot adni, meg elvisz bankszamlat csinaltatni. Igy is tortent, nagynehezen talaltam magamnak taxit (az is kalandos volt, de ezzel most nem farasztanalak mar titeket, mert meg sok van) bediktaltam a cimet, megerkeztem, vart Jesus (aki persze szinten nem beszel semmilyen nyelvet- meg az oke-t sem ertette) akivel elmentunk egy bankba. O sosem jott velem sehova, mert lehetetlenseg parkolni es inkabb az autoban maradt, hogy nehogy megbuntessek. Szoval a bankban elmondtam, hogy mit akarok, szerencsemre nagyjabol megertettek (itt szinte senki nem beszel angolul, jippiii), de kozoltek, hogy ahhoz, hogy bankszamlat tudjanak nekem nyitni szukseg van a rendorsegrol valami papirra. Igy tehat felkerekedtunk Jesussal es elmentunk a rendorsegre, ahol nagy kinlodasok aran elinteztem azt a rohadt papirt, de kozbe bankba kellett mennem befizetni hozza 10 eurot meg fenymasoltatni az irataimat stb. De vegulis megszuletett az a bizonyos dokumentum amire feltetlenul szuksegem volt, ugyhogy buszken jelentem van mar spanyol bankszamlam, hetfotol bankkartyam is lesz, sot spanyol telefont is vettem, ugyhogy van mar spanyol szamom is. Feltetlenul meg kell jegyeznem, hogy Feri nelkul ezek a dolgok nem johettek volna letre ugyanis amikor mar vegkepp nem ertettuk meg egymast az eladokkal/bankosokkal, akkor Feri telefonon keresztul tolmacskodott. Ezuton is koszonom neki.

Aztan ahogy hazaertem es egyedul maradtam, akkor kezdodott a horror. Egeszen addig nem volt idom gondolkodni, joforman semmin, de akkor mar itt voltam, egyedul voltam minden es mindenki nelkul egyedul, net nelkul egy ures lakasban. Nem tudtam mi legyen, merre induljak, mit csinaljak; igy hat maradt a siras. Lefurodtem, osszeszedtem magam, elmentem terkepet keresni -az egesz varosban nincs, ahogy netkavezo sem. Maszkaltam vagy 2 orat mindenki megnezett, gondolom nem nagyon lattak meg siro-pityogo lanyt hatizsakkal a hatan ebben a szep varosban.

Mindent osszevetve Ferrol nem rossz hely, csak egyenlore -mert nekem meg nincs benne helyem. Igy hat felkerekedtem (bekeretoztem) az ismeroseimhez La Coruñaba, hogy ne legyek annyira egyedul. Ugyhogy most itt vagyok, nem tudom meddig maradok, de amit biztosan tudok az az, hogy most elmegyek es belelogatom a labam az oceanba...